A balatonfüredi kistérség

A Balatonfüredi Kistérség Veszprém megye déli - dél-keleti részén terül el. A Balaton parton a 71-es út mentén Paloznaktól Balatonszepezdig, a part felett húzódó felvidéki területen pedig Balatonszőlőstől Monoszlóig. 21 település tartozik hozzá, területe 318 km2, a lakosainak száma több mint 23.000 fő.

 A kistérség területe földrajzi szempontból változatos képet mutat, a parthoz közel találunk sík területeket is, de Tihany félszigete magasan kiemelkedik a tó síkjából. A parttól távolodva szolidabb és meredekebb dombok és völgyek tarkítják a tájat. A terület része a Nivegy-völgy, amely nyitott a Balaton felé valamint a Pécselyi medence, melyet viszont a tó elől lezárnak a dombok. Csopak határában a Koloska patak völgye szorosként kapcsolja össze a Balaton-felvidéket a tóparttal. A kistérség tájképére jellemzőek az erdők és rétek, legmeghatározóbbak mégis a kiterjedt szőlők, amelyek a helyi lakosok számára az élet szerves részét képezik; táji elem, megélhetés és turisztikai vonzerő egyaránt.

A természeti táj nagyon változatos, melyet bebarangolva  sok rejtőző értéket fedezhetünk fel. Nagyszámú forrás és patak található a térségben Pl. óbudavári Mosó-forrás, a szentjakabfai Árva-kút, a pécselyi Zádor-kút, a vászolyi Nagy-forrás, Csopaki-Séd, az Arácsi-patak, a Séd, a Tavi-Séd és az Örvényesi-Séd, és külön meg kell említeni a Tihanyi-félsziget Belső és Külső tavát. A Balaton közelségéből adódóan a víznek a térségben nagy jelentősége és hagyománya van. Minden település büszkélkedhet történelmi vagy népi emléket: várromok, templomok vagy templomromok , kúriák, barokk stílusú és korú parasztházak, keresztek malmok várják az ide látogatót. Balatonfüred kiemelkedő jelentőséggel bír a térségben hiszen a környék szellemi, kulturális és turisztikai "fellegvára".  Épületei hűen őrzik egykori történelmi jelentőségét.

A Nivegy-völgyet nyugatról a Káli-medence, keletről a Dörgicsei-szárazvölgy határolja. Északi szomszédja Nagyvázsony, délen pedig Zánkával határos. A völgyben öt község található, amelyek földrajzilag és közigazgatásilag is összetartoznak. (Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentjakabfa, Tagyon) A központi település Szentantalfa. A medencét határoló dombok oldalán messze felnyúlik a föld- és a szőlőművelés, tetejüket erdő fedi. Az eddigi régészeti leletek alapján a legrégebbi emberi település ebben a térségben mintegy ötezer évvel ezelőtt,  az ún. Zselizi-kultúra idején alakult ki.

A legenda szerint a Nivegy-völgy már a magyar honfoglalás idején benépesült. A 13. században épült a Balázs-hegyi erődítmény-templom, amely ma romként ugyan, de látogatható. A legenda úgy tartja, hogy Buda vitéz telepedett le a völgy északi oldalának lankáin – az ottani települést ma is Óbudavárnak nevezik. A vitéznek három fia volt, István, Jakab és Antal. Amikor felcseperedtek, apjuk felvitte őket a közeli Halom-hegy tetejére, ahonnan mindhármuknak egy-egy nyílvesszőt kellett kilőniük. Ahol a nyilak földet értek, a három fiú kialakíthatta saját udvarházát. Így lett István - Csicsa - Balatoncsicsó, Jakab Szentjakabfa és Antal Szentantalfa alapítója. A Balaton irányába haladva következik az apró Tagyon, továbbá a parton találjuk a völgy "fővárosát", Zánkát, és a Hegyestű lábánál megbúvó Monoszló. Lakosságuk összesen is ezer fõ alatti, és itt találjuk az ország egyik legkisebb községét, Óbudavárt 71 fővel. A völgyben lévő településeket az okiratok a XII. században említik először, de megállapítják azt is, hogy a Rómaiaknak kedvelt letelepedési helye volt, sőt szőlőt már ők is termeltek. A völgy településeinek érdekes sajátossága a sok templom: több évszázados építmények idézik hajdan dicső korok emlékét. A Balázs szőlőhegyen található XIII. századbeli templomrom, valaha egy külön település temploma volt, ma is Balázs-napi misét celebrálnak itt minden évben.

Változatos alapkőzetű és felszínű e táj, amely értékes növényzettel és érdekes állatvilággal bír. A környéken szép házi berkenye állomány található, melynek egyik legtekintélyesebb példánya a szentantalfai temető közelében áll. Ez a fa a Balaton-felvidék egyik legnagyobb „berkenye-matuzsáleme”, mely 80 cm-es törzsátmérőjével és terebélyes koronájával tekintélyt parancsoló. Az ősszel érő berkenye mellett még számos régi alma, körte és cseresznye fajtával találkozhatunk a szőlőhegyek lankáin. A Legszebb, legértékesebb terület talán a balatoncsicsói Balázs-tető, ahol az említett növényeken kívül az apró nőszirom, a pilisi bükköny és a bokorerdőkhöz kötődő müller nöszőfű is előfordul. A Nivegy-völgy állatvilága igen változatos, főként a rovarvilág különleges gazdagságú. A hagyományos gyümölcsösökben a nagy pávaszemmel, a kardos lepkével és a galagonyalepkével; a bokorerdőkben és tölgyesekben a cirpelő gyászbogárral és a kis apollólepkével találkozhatunk. A szentantalfai Hangyás-tetőn az aranyos bábrabló és a kékfutrinka a jellegzetes rovarfajok. Vizes élőhelyeken, pl. a Balázs-tetőn található Füzeti-tón, a díszes légivadász és a réti rabló nevű védett szitakötőfajok is előfordulnak. A területen átfolyó patakok (Cserkúti-patak, Almáskúti-patak, Kőhegyi-forrás) gazdag kérész és álkérész faunát rejtenek. A vizes élőhelyek jellegzetes képviselői a békák, melyek közül a szárazföldi fajok (erdei béka, zöld és barna varangy) kifejlett példányait csak tavasszal, szaporodási idényben, míg a vízi békákat (vöröshasú unka, kecskebéka) tavasztól őszig megtalálhatjuk a vízállásokban. Óbudaváron a Mosóház forrásaira a nyári estéken denevérek szállnak, röptükben kortyolnak a hűsítő vízből. A gyurgyalag löszfalakba vájt költőüregei feltűnőek, már messziről elárulják a ”telepeket”. A madárvilág jellegzetes képviselői a fehérgólya és a gyöngybagoly, de sok más faj fészkel a települések épületen, padlásokon, templomtornyokban.

A Tihanyi-félszigettől északra fekvő védett terület három összefüggő részből, a Szőlősi-, a Pécselyi- és a Vászolyi-medencéből áll, amelyek mindegyike a medence legnagyobb településéről kapta a nevét. Ezt a Déli-Bakony déli részéhez tartozó területet már mészkőhegységek övezik és szabdalják kisebb részekre, a Balaton-felvidék vulkáni hegyeinek már nyoma sincs. Lankás lejtők, kisebb dombok, lapos dombtetők, széles völgyek békés látképe fogadja a látogatót. A terület túlnyomó részén kisüzemi mezőgazdálkodást folytatnak az itt élők, ezért nagy, összefüggő, érintetlen természetes területek nem jellemzőek.

Növényfajok tekintetében ez a kistáj igen gazdag és változatos; természetes vegetációjából 67 faj (amely a fajok mintegy 10%-a) védett. Gyakoriak a száraz tölgyesek és karsztbokor erdők. Bennük nagy tömegben él a nagy ezerjófű, a madárfészek kosbor és a bíboros kosbor. Előfordulnak sztyepprétek is, amelyek a legtöbb botanikai értéket rejtik: tavaszi hérics, leánykökörcsin, fekete kökörcsin. Vízfolyásokban gazdagabb helyeken forráslápmaradványok, kiszáradó láprétek maradtak fenn.

A Pécselyi-medencében gazdag cincér- és futóbogárfauna él, melyek közül több a hazai bogárvilág ritkaságának számít. Ezek közé tartozik az Arias díszbogara, mely a Balaton-felvidék egyik legértékesebb faja, hosszú ideig ez volt az egyetlen ismert élőhelye. A Balaton-felvidék elhagyott mandula-ültetvényeiben a mandulacincér is megtalálható. A területen összesen 112 futóbogár faj, köztük a védett aranyos bábrabló, a bőrfutrinka; illetve 100 cincérfaj, pl. a védett diófacincér, borókacincér is él. A kétéltűek és hüllők közül  a pettyes gőte, a barna varangy és a zöld gyík érdemel említést.

Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése. Rendkívül  látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a tihanyi visszhang vagy echo, amely az apátsági templom és a visszhang domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad terjedését nem gátolták. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tyiho”) szóban keresendő. A település épített öröksége is figyelemre méltó: a Pisky sétányon haladva megtekinthető a berendezett Parasztgazda háza és itt található a Halászcéh és a Fazekasház épülete is. Tihany látnivalói közé tartozik a Babamúzeum is, melyben népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók. Érdemes felsétálni a tihanyi Kálváriához a Visszhang-domb melletti Kálvária hegyen. A Ciprián forrás és a barátlakások közel vannak egymáshoz, ezért a tihanyi kirándulások, nyaralások kedvelt célpontjai lehetnek. A Lóczi Tanösvény összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet, a túrázók számára igazi paradicsom.

A gazdag állat és növényvilág is páratlan élményt nyújt. Élnek itt ritka állatok, mint a füles kuvik, medvelepke, barna rétihéja ,és megtalálható számos vízimadárfaj (szürke gém, vörös gém, kócsag). A tanösvény mellett legelésző szürkemarhákat is megcsodálhatjuk. A tihanyi Csúcs-hegy oldalában található az immár lassan 50 éves őslevendulás, mely június vége felé lilába öltözteti a hegyet.

 Aszófő történelmi emlékeivel, népi építészeti alkotásaival, a zömében a XIX. század derekán épült, műemléki védelem alatt álló híres Vörösmáli pince-présház sorával, a környék gazdag, gyönyörű kiránduló helyeivel, mediterrán klímájával, a dombvonulatról élvezhető csodálatos panorámával olyan helyet nyújt a pihenni vágyóknak, amelyekből egyre kevesebb lesz a Balaton mellett. Az Öreg-hegy természetes növénytársulásaiból a sziklafüves-lejtősztyepprét és a cserszömörcés karsztbokorerdő rejt értékes fajokat, így ezek képezik a terület legjelentősebb természeti értékét. Kiemelkedő botanikai érték hazánk egyik legnagyobb téltemető (Eranthis hyemalis) állománya. E felbecsülhetetlen érték egy gyertyános tölgyesben él.

Kultúrtörténeti szempontból kiemelt jelentőséggel bír a dörgicsei Boldogasszony templom, a tihanyi Apátsági templom, a Hegyestű geológiai bemutatóhely, mely a Balaton felől szabályos kúp alakot mutat. A hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy. Az egykori bazaltbánya épületében létrehozott kiállítás emléket állít a kőbányászatnak, bemutatja a Balaton-felvidék és a Dunántúl geológiai felépítését, jellemző kőzeteit, ásványait és a nemzeti park természeti értékeit.

Dörgicse 4 km-re helyezkedik el a Balatontól, a Dörgicsei medencében. Bel- és külterületének nagyobbik része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik. A település megőrizte építészeti hagyományait, ápolja műemlékeit, óvja természeti értékeit. Legmagasabb pontja a Halom hegy, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Balatonra és a völgyben fekvő településre, mely már a középkorban is nagy jelentőséggel bírt. A jelenlegi közigazgatási területen 3 település volt Dergiche néven: a mai Kisdörgicse, Felsődörgicse, Alsódörgicse.

Balatonakali története összefüggött Dörgicséével: a középkorban az öt Dörgicse közül az egyik, a partközeli település volt az, amelyikből kialakult a mai falu. A település a XVI-XVIII. században sok viszontagságon ment keresztül. 1807-ben I. Ferenc császár a magyarországi piarista rendnek adományozta, és ők birtokolták a XX. század közepéig. Figyelmet érdemelnek a XIX. századi állapotát őrző, népi műemléknek számító házak, valamint a Fenye-hegyen lévő védett borospincék.

Balatonudvari nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. Az 1093. évi első okleveles említésekor, mint Oduory szerepel. A faluban számos régi, a népi építészet emlékeit őrző ház látható. Helyi nevezetesség a temető szív alakú, faragott sírkövei.

Balatonszepezd fölött elterülő magaslatokról igen szép a kilátás a Balatonra és Somogyra. Erdővel és szőlővel borított hegyek övezik: a Bálint-hegy (299 m ), Kopasz-hegy (284 m ), és az Öreg-hegy (289 m).

Csopak karsztforrásokban és szénsavas forrásokban igen gazdag és jó megélhetést biztosító terület, szinte mindenhol megtalálható az itt élt népek régészeti hagyatéka a rézkortól a honfoglalás koráig. A község nevét, némelyek török, mások szláv eredetűnek tartják. Egyesek szerint Árpád ajándékozta a területet Sopok nevű vitézének. A Csopak név első hiteles forrása a veszprémi káptalan csereszerződési oklevele, 1277-ből származik.

Lovas község nevezetességei közül megemlíthetjük az őskori festékbányát, a XIII. században épült románkori templomot, valamint a vöröskőbázison fakadó vastartalmú savanyúvízforrást. A község határában a Malomvölgy és a királykút vadregényes vidékén szép gyalog- illetve lovas túrákat lehet tenni, gyönyörködni a karnyújtásra levő Balaton csodálatos látványában.

Monoszló ősi település, és mint ilyen több műemlékkel, illetve műemlék- jellegű épülettel büszkélkedhet. A falu legrégebbi épülete az alapjaiban feltehetően a X-XI. századra visszanyúló református templom, gótikus apszissal és helyreállított román kapuzattal. A templom közvetlen szomszédságában álló református lelkészlak a magyarországi reformációval egyidős műemlék-épület. A templomkertben található Magyarország egyik értékes botanikai ritkasága, a XIX. század elején már meglévő somfa, amely élénksárga virágaival a tavasz legelső hírnöke az egyébként hűvös mikroklímájú Monoszlói-medencében.

Óbudavár nevezetessége az országos védettségű Mosóház-forrás. Ez egy bővizű forrás a község déli kijárata alatti meredek partoldalban, amelynek vizét egy medence fogja fel. A föléje épített boltívvel egyedülálló műemlék. Vizében régen a falu asszonyai a mosott ruhát öblögették. Egyedülálló jelenség, hogy a medence földjébe szúrt bot nyomán a felszínre tör a víz! A faluban fellelhető egy 1836-ban épült katolikus templom, melynek érdekessége, hogy 2000-ben a millennium alkalmából a szentendrei Skanzenben pontos mását építették fel.

Örvényes már a XIII. században is létezett. Legismertebb, leglátogatottabb műemléke, a felülcsapott vízi malom ebből a korból származik. Szintén középkori a malom felett lévő temető román stílusú temploma, melyet Szent Imréről neveztek el. A falu a török idők alatt elpusztult, kivéve a malmot, és az 1700-as évek végén népesítették be újra a tihanyi apátság segítségével, ekkor épült barokk stílusban a műemlék katolikus templom is. A falun keresztülfolyó Pécsely patak a XVIII. század végén barokk stílusú kétnyílásos kőhidat kapott, középpillérén pedig Nepomuki Szent János szobrát helyezték el.

Balatonszőlős a Balatontól 6 km-re fekszik, gyönyörű panorámával a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre. Érdekessége, hogy bár 1211-ből származik első hiteles említése, kőtemploma csak jóval később, a 14. században épült, amely hamarosan református templommá vált. Katolikus templom csak 1943 lett a településen. A szőlészet meghatározó volt a település életében, a filoxéra vész után azonnal újratelepítették az ültetvényeket új fajtákkal.

Zánka református temploma a Balaton-felvidék egyik legrégibb temploma, a 12. században épülhetett.  A település neve szláv eredetű, valamikor halászfalu volt. A török időben elnéptelenedett falut később német telepesek népesítik be. Nagyszerű adottságai miatt a terület már a rómaiak idején is lakott volt.

Balatonszepezd kis fehér templomának tornya utat mutatott hajdan a hazatérő halászhajóknak, ma a vitorlázóknak. A templom román stílusú, a 12. században épült. A település a múlt századtól az ide nyaralni járó írók, művészek nyomán gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik. A község fölötti magaslatokról, az Öreg-hegyről, a Bálint-hegyről és a Kopasz-hegyről nemcsak a Balatonra, hanem tiszta időben Somogyra is kilátás nyílik.

Vászoly település neve valószínűleg Vazul Árpád-ház herceg nevéből származik. A Balatontól 5 km-re, egy kis völgy mélyén megbúvó település gazdag kulturális élettel rendelkezik. A községen átcsordogáló patak, a tó mellett fakadó források, a tóra épült víziszínpad különleges hangulatot ad a településnek. Vászoly egész nyáron át tartalmas kulturális programsorozattal várja a látogatókat.

Pécsely nevezetessége a 14. században épült Zádor-vár vagy Himfy vár. A várhegy alatt fakad a Zádor forrás. A várban kilátó épült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a szőlőültetvényekkel borított domboldalakra és a Balatonra.

A térség „fővárosa”, kulturális központja, Balatonfüred mind épített örökség szempontjából, mind kulturális programajánlatát tekintve kiemelkedik a térségből. Gyógyforrása mesze földön híres, hagyományosan az egész országból vonzza a gyógyulni, üdülni vágyókat. Megújult reform-kori városközpontja

Térségünkben a Balaton partján a nyári hónapokban az idegenforgalom meghatározó, a háttértelepülések tárt karokkal várják a csendesebb, kulturális kikapcsolódásra vágyókat télen-nyáron egyaránt. Több hagyományőrző, országos szinten is kiemelkedő kulturális, turisztikai rendezvény van a térségben, pl. a Nivegy-völgyi pünkösd, a tihanyi Garda-fesztivál, a Mandula ünnep, a Levendula-fesztivál, a Balatonfüredi Borhetek, Művészeti fesztivál, az Anna-bál és kísérőrendezvényei.

A sümegi kistérség

Zalaerdőd Sümegtől északnyugatra elhelyezkedő kisközség, amely az ifjúsági- vadász- és lovas turizmus kedvelt helye. Látványossága a község központjában álló, Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére felszentelt barokk templom. A településen ifjúsági szálláshely is működik.

Hetyefő Sümegtől északnyugatra fekvő település, írásokban 1264-ben tűnik fel először. Látványossága a település központjában álló harangláb.

Dabronc a Marcal folyó bal partján fekvő falu, nevét 1281-ben említik először. Látványossága Római Katolikus temploma, mely barokk stílusú, főoltára pedig Dorfmeister-kép. Ötvös Dabronccal összeolvadt település, látványossága a barokk eredetű Szegedy-kúria és az Eszterházy-kastély.

Megyer ősi honfoglalás kori település, nevének első említése 1332-ből maradt fenn. A Marcal part Gyöngyszeme. Nevezetessége, hogy a térségre jellemző építkezési stílus szinte érintetlenül megmaradt, és a falu törekszik e hangulat teljes visszaállítására. Hagyományőrző programja a minden év májusában megszervezésre kerülő Paprissimo Fesztivál.

Ukk első említése 1268-ból való. Látványossága az 1725-ben épült barokk temploma. Főoltára, szobrai, szószéke 1674-ből való, műemlékek. Ebben az időben szerzetesek is települtek ide. Feltehetően a templom építése is hozzájuk kötődik. Jelenleg vasúti csomópont Szombathely, Tapolca, Zalaegerszeg elágazással.

A Sopront a Balatont összekötő 84-es főútvonal melletti, Sümeg vonzáskörzetében található település, Zalagyömörő. Szabadidőparkja, horgásztava kellemes kikapcsolódási lehetőség. A Nyírlakpusztai volt Tarányi-kastélyban most szociális otthon található. A kastélyt védett park övezi.

A Sümeg városától nyugatra, 9 km-nyi távolságra elhelyezkedő Gógánfa látványossága a Gyömörei és Külley családok egykori kastélyai és a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett 1763-ban épült barokk templom.

Csabrendek a Bakony utolsó nyúlványán, a Csúcsos-hegy lábánál fekszik. A település műemlékei: Hátzky-, Bogyay-, Oszter-Huber-kúria, Fekete-kastély és az 1785-97 között épült római-katolikus  templom.

A darvastói  halastavak jó horgászati lehetőséget kínálnak. A település határában található lefejtett bauxitlencse természet-védelmi terület, országosan is kiemelkedő geológiai érték. Az önkormányzat által működtetett ifjúsági szálláshely nem csupán a testvértelepüléseknek, hanem gyermekcsoportoknak is otthont nyújt. A település nyitott portáján Csík Tamás díszműkovács minden érdeklődőt szívesen lát, aki szeretné megismerni és kipróbálni ezt a szép ősi szakmát. Fontosnak tartja a kovácsolás hagyományának őrzését, mind a műveletek, mind a hagyományos népi motívumok tekintetében. Csabrendeken dolgozik Bardon Réka tifannykészítő is, kezei közül csodálatos, színes alkotások kerülnek ki.

A település szomszédságában, Gyepükajánban található a legépebben maradt Nagykeszi Árpád-kori templomrom, amely ma Csonka-torony néven ismert. Az ásatási anyagok illusztrációi a kultúrházban megtekinthetők.

A káptalanfai Sárosfői halastavak természetvédelmi terület vadászok kedvelt pihenőhelye, ahol erdei iskolát és alkotótábort is kialakítottak.

Nemeshany római katolikus templomát 1797-ben emelték. A nemeshanyi csipke a térség értékes kézimunkája. Külön-legességnek számít az 1907-ben épült, 2002-ben felújított, korabeli gépekkel, berendezési tárgyakkal felszerelt Csizmadia vízimalom, mely egész éven át látogatható. Az idegenvezetéssel megtekinthető vizimalom portáján állatsimogatóval és kenyérlángossal várják az érdeklődő csoportokat. A Kemencés-vendégház romantikus szálláslehetőséget kínál hamisíthatatlan falusi környezetben, Nemeshany szívében, kirándulási, horgászati lehetőséggel.

A Kígyós patak partján fekvő Bodorfa kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a falusi turizmus kedvelőinek.

A hosztóti római katolikus templom Árpád-kori műemlék, de kedvelt kirán-dulóhelyek a Kígyós és Marcal patak által ölelt Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Zalaszegvár települések is. Zalameggyes és Rigács települések a térség legkisebb települései közé tartoznak. A nyugodt falusi környezetnek köszönhetően többgólyacsalád él itt.

Bazsi település a forrásvidék déli határán fekszik. A helység neve személynévből származik. A névadás módja korai, legkésőbb 12. sz-i és jellegzetesen magyar helynévadásra utal. Látványossága a műemlék jellegű barokk templom, a Simon István emlékház illetve a térségi kézműves ház (Míves ház), ahol az érdeklődők kipróbálhatnak különböző kézműves technikákat, mint a csuhézás, agyagozás, gipszelés, népi bőrözés, üvegfestés és gyöngyfűzés.

Sümegprága első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínű a tatárjárást követő időkben. Az első hiteles oklevél 1436-ban említi meg Praga néven. Ekkor a sümegi várhoz tartozott. Minden év május közepén itt rendezik meg a Fazekas találkozót a Csernely-dombon, ahol egész évben egyedülálló falusias idill várja a vendégeket.

Apáti Zoltán fazekas nyitott portájára érkező vendégek végigkísérhetik, sőt ki is próbálhatják, hogyan készültek, készülnek a fazekas-áruk az őskortól napjainkig. A közeli Sarvaly erdő, mint természet-védelmi terület kedvelt kiránduló- és vadászhely.

A sümegi vár - a térség leglátogatottabb műemléke - már messze kimagaslik a láthatáron, amely látványa mindenkit lenyűgöz.

Sümeg barokk jellegű belvárosának kb. 2,5 km2-nyi területe  műemlékileg védett.

Érdemes meglátogatni a Püspöki Palota állandó és idényjellegű kiállításait, mint például a Sümeg kistérséget bemutató állandó természeti és vadászati kiállítást. És a Maulbertsch freskóival díszített plébánia templomot, amelyet Magyarország Sixtusi kápolnájá-nak is neveznek.

Az ország egyik legjelentősebb zarándokhelye a Ferences Kegytemplom kolostorával, amely a város egyik legrégebbi műemléke.

Egyedülálló látványosság a palota bormúzeuma,  a Kisfaludy Sándor Múzeum, a vársétányon található Tarisnya-vár és a belváros kisnemesi kúriái, épületei.

Természeti kincseink a geológiai kutatóhelyként ismert Mogyorósdomb, ahol a geológiai múlt 150 millió éves időszaka tanulmányozható, az Uzsai Csarabos-erdő kialakított tanösvényeivel, a Fehérsziklák Erdőrezervátum és a Bárdiótagi Ősborókás egyedülálló természetvédelmi területek.

Sümeg híres vendégszeretetéről. A turisták szívesen térnek vissza vendéglőibe, szórakozó- és szálláshelyeire.

A Csabrendek település határában fekvő lefejtett bauxitlencse természetvédelmi terület, országosan kiemelkedő természet-védelmi érték, területe 34 hektár.

Kellemes, egészséges környezetben, a gazdag épített és kulturális örökségi értékek, színes programok mellett a falusi turizmus romantikus hangulatával aktív szabadidő eltöltésre, feltöltődésre nyújtanak lehetőséget a Marcal Forrásvidék turisztikai szolgáltatói és szolgáltatásai.

Ajkai, tapolcai és veszprémi kistérség

Az Ajkai,  a Tapolcai és a Veszprémi Kistérségből  19 település tartozik az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által lefedett Leader Akciócsoporthoz. Jellemzően aprófalvas vidék. Festői szépségű tájai, erdői, a kis falvak sok-sok apró kincse, természeti és történelmi értéke, kulturális és kikapcsolódást nyújtó programok változatossága sokaknak nyújthat maradandó élményt. Rengeteg kiránduló hely, gyalogos és kerékpáros túraútvonal segíti a természetkedvelőket a látnivalók megközelítésében.

Legészakibb településünk Kislőd, Veszprém megye közepén, mintegy 380 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Nyugat-Bakony és a Dél-Bakony találkozásánál. A falu déli határában, az ún. Vashámornál torkollik a Torna-patakba a falut átszelő Kis-Torna-patak, melynek forrásai a település északi határában, a Keresztmajorban vannak.  Kislőd völgyét különböző erdőségek veszik körül. Rendkívül gazdag növény- és állatviláguk. Az idelátogató turisták a Bakony csodálatos természeti környezetében tett kiránduláson kívül a hasonlóan gazdag egyház- és kegytárgy-történeti kiállítást (Rőthy Mihály Egyháztörténeti Gyűjtemény), valamint a XVII. században épült templom barokk stílusú oltárát tekinthetik meg. Híven őrzik német nemzetiségi hagyományaikat, büszkeségük a nemzetiségi énekkar. Napjainkra a hagyományos mesterségek közül a fafaragás, horgolás, méhészet maradt fenn. Számtalan kiépített kirándulóhely, szabadidőpark, füves focipálya és játszótér, pihenőpadok teszik kellemessé az itt tartózkodást. Kalandvágyók számára élményt nyújt a nemrég elkészült kislődi Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark, rendkívül gazdag szolgáltatásaival.

Kislőddel határos az erdővel és hegyoldalakkal övezett település, Úrkút, 400 méterrel a tengerszint felett.  Úrkútat nyugatról a Bocskor-hegy, északkeletről a Csárda-hegy, délkeletről pedig a Tűzkő-hegy szegélyezi. A legjelentősebb azonban a délre levő Kab-hegy.  Nagy értékünk az úrkúti őskarszt. A területet kőszén után kutatva tárták fel, majd pedig kézi műveléssel fejtették le – és ez adja a felhagyott bánya páratlan értékét. Hiszen így a bányászat során sértetlen állapotban maradt fenn a Csárdahegy jura kori mészkőalapja, amelybe a mangántartalmú- összlet leülepedett. A felhagyott területen egyedülálló módon váltak láthatóvá a földtörténeti középkor karsztjelenségei: töbrök, víznyelők, és különböző karsztformációk. A mészkőben, a valaha élt élőlények – különböző kagylók és csigák, tengeri liliomok – ép mészvázának igen gazdag leletanyaga található. További érdekesség, hogy a mangánkiválás legkülönfélébb színű maradványainak kéregszerű vagy gumóhoz hasonló formációi láthatók a bánya mészkő és tűzkő falain. A védett területet kerítés övezi, de a bejáraton keresztül bárki által szabadon megközelíthető. A területet 1951-ben nyilvánították védetté, országosan is egyedülálló az Úrkúti Őskarszt Természetvédelmi Terület. Az Úrkút határában található nyíres lápon található a réti kardvirág, mely védelem alatt áll. A bakonyi erdők vadállománya miatt kedvelt vadászterület a település környéke. Természeti értékei mellett a község sváb népi hagyományai is figyelmet érdemelnek.

Úrkútról Dél-Nyugatra haladva Halimbára érkezünk. A település a határában talált bauxitnak, valamint Dr. Szalai Miklós esperes által megalapított Halimbáriumnak köszönheti ismertségét. A Bányászati Gyűjtemény, valamint a Dr. Szalay Miklós Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény teszi ezen értékeket megtekinthetővé. Az erdőkkel borított domboldalakról gyönyörű kilátás nyílik a horgásztavakra, a Somlóra. Határában a szabadidő eltöltésére alkalmas kirándulóhelyek találhatóak: két horgásztó, a Malom-völgyi Pihenőpark, erdők, turistautak, mocsári láp élőhely természetvédelmi terület. A környék itt is kiváló vadászati lehetőségeket nyújt. A községben kirándulási, sportolási lehetőség, képzőművészeti kiállítások, augusztusban hagyományos falunapok, szeptember közepén bringafesztivál, szüreti felvonulás és mulatság várja az idelátogatókat. Szálláshelyet az Ezüstfenyő Turistaszálló nyújt. 

Tovább haladva Dél-Nyugat felé Szőcre érkezünk. Szőc a magyarországi települések között egyedülálló: néhány éves alapos szakmai kutatás után nemrégiben kiderült, hogy - ami a virágokat illeti - olyan ritka fajgazdagságra és élőhely-változatosságra, mint itt, ritkán akad példa. Közel három négyzetkilométernyi területen 33 védett, emellett 1 fokozottan védett fajt fedeztek fel a kutatók. De talákunk épített nevezetességeket is:  Szent Flórián-szobor; román-kori templom;- a faluban lévő Mária-kápolna; a szőlőhegyi úton lévő Szent György-kápolna; a XII. századi szintén románkori Dabas-pusztai templomrom. A falu legnagyobb utcáján, a kaptatón felfelé haladva egy kis amfitheatrum-jellegű medencében helyezkedik el a Kútvölgy. Ez egy olyan pihenő, ahol vadkempingezési lehetőség adott, de folyamatban van egy turistaközpont kialakítása is. A kiránduló- és kerékpártúrák egyik megállóhelye ez a kis medence. A kútvölgyi pihenőben egy kristálytiszta vizű forrás, valamint tűzrakó helyek várják a gyalogos turistákat, a vándortáborok kedvelőit, a kerékpározókat, az iskolai táboroztatás és a hétvégi csoportos rendezvények résztvevőit.  

Még mindig Dél-Nyugatra továbbindulva Nyirádra érkezünk. Nyirád a Bakony délnyugati lábánál fekszik, az Agrár-tető nyúlványainak tövében, a Kis-Bakony és a Deák-hegy alatt található. A falu határában folyik a Kígyós-patak, valamint az északi határban egy halastó is található. A községet minden oldalról erdők veszik körül, jelentős régészeti lelőhelyeket is bizonyítják, hogy ősidők óta lakták ezt a települést. Jelentős természeti kincse páratlan ivóvízkészlete. A Darvas-tó környéke természetvédelmi terület, jól megfigyelhetők benne a földtörténeti korok okozta geológiai változások. Itt található még Erzsébet királyné ércből készült szobra, melyet Magyarországon elsőként Nyirádon állítottak fel a királyné emlékére, a halálát követő évben, 1899 Pünkösdjén. A szobor szomszédságában fakad egy soha ki nem apadó tisztavizű forrás. Nyirádközigazgatási területén fekszik az országos versenyek lebonyolítására alkalmas krosszpálya, a Nyirádi Rallycross.

Most vissza kell kanyarodnunk az Ajkai Kistérséghez tartozó Öcsre, mely már egyúttal a Dörögdi-medence települései közé tartozik. A Dörögdi-medence korábban nem létezett földrajzi név, néhány éve, hogy a sorsbeli azonosságtudat és az együttcselekvésre való törekvés létrehozta. Egyszerre medence és völgy, határterület és kapocs a Balaton-felvidék és a Bakony között.  A múlt építészeti értékei közül három templom található Öcs községben: a műemlék római katolikus templom, a szintén műemlék református templom, és az evangélikus templom. Melléjük méltóképpen sorakoznak fel a közelmúlt értékes létesítményei is (Faluház, Buszváró, Játszótér, Ravatalozó, Kőfejtő sport és szabadidő centrum, Falukemence, Millenniumi Emlékpark és a 2000-ben átadott, közadakozásból mevalósult Helytörténeti Gyűjtemény, mely betekintést nyújt a régi falusi életbe.) Természeti értékei közül kiemelkedik az Öcsi Nagy-tó és környéke, mely bazalt-fennsíkon kialakult tó.

A Dörögdi-medence nyugati szélén, a Déli-Bakony lábánál, a Tik- és a Baksa-hegy völgyében rejtőzködik Taliándörögd. A Röhe-víz feletti területekre és a Tik-hegy keleti lábára épült mai formájában. Szembeötlő látványosság az Atibor-hegy tetején trónoló „négyszögletű Kerekfenyves”, melyet koros feketefenyők alkotnak, és a Baksa-hegy, melynek gejzírkúpja szép példája a vulkanizmusnak („Szent László pénze” is  itt található - ez a fogalom megkövesedett ősi egysejtűeket takar).  A település középkori eredetű és barokk stílusban átépített katolikus, késő-barokk evangélikus és református templomával, a Szent András templomrommal, a Mosó-kúttal és több régi épülettel kötődik a múlthoz. Helytörténeti kiállítás működik a katolikus plébánia épületében. Tradicionális tevékenységei közé tartoznak a népi mesterségek (kosárfonás, kovácsmesterség) és emelkedett hagyományi vannak a borkészítésnek és a méhészetnek is. Művészeti és folklórhagyományainak köszönhetően a település kedvelt turisztikai célpont, különösen a Művészetek Völgye Fesztivál idején. Lovas turisztikai szolgáltatás is biztosított. Modern, többfunkciós Közművelődési Közösségi Ház, Teleház áll az itt élők és az idelátogatók rendelkezésére, a sportéletet a mai elvárásoknak meglelő épület és ápolt sportpálya biztosítja. Szálláshelyet helyi campingekben és falusi szobakiadóknál találnak az idelátogatók.

Kapolcs a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben fekszik, a forrásokkal, és erdőségekkel körülvett Balaton-felvidéki Eger-völgyben. A század elején ősember nyomaira bukkantak a környéken. A leletek alapján feltételezték, hogy az ősember számára az ún. Pokol-lyuk szolgált lakhelyül. A falu felett emelkedő Királykő bazaltoszlopai feltehetően egy 80×50 méteres földvárat, Attila várát határolták. Még ma is jól kivehetőek a régi sánc szélei. A tájvédelmi körzet másik fokozottan védett területe a Kálomis-tó, a bazaltlepények mélyedéseiben kialakult lefolyástalan tavak szép példánya. A kaszálórétek területe az ott található ritka növényfajok miatt védett. A település épített értékei még a 2 templom (evangélikus és katolikus), a Falumalom Múzeum, a Kovácsműhely Múzeum, s más, hagyományokat viselő épületek,valamint a Szurdi Éva hídszobraival díszített, felújított Faluhíd, a díszkút, „A kapolcsi cigányenészek emlékére” állított emlékoszlop. Kapolcs látványosságává vált az Országpark is.  Kapolcs nevével az országot igazán a Művészetek Völgye Fesztivál tette ismertté, mely 1987-ben ezen a településen Márta Istvánnak köszönhetően itt kezdődött, s nőtt az évek során multikulturális fesztivállá.

Monostorapáti a Tapolcát Veszprémmel összekötő úton található az Eger-patak völgyében. A települést nagyrészt erdő határolja, északról az Agrár-tető, keleten a Boncsos. A kirándulni szerető látogatók számára csodálatos élményt nyújthat a Boncsos-kilátó, a Szent-Kút forrás vagy épp a bencés apátság romja, melyről a település a nevét is kapta. A községben megtekinthető az 1759-ben épült barokk stílusú római katolikus templom, a Falumúzeum, szoborfülke Nepomuki Szent János szobrával, a Nepomuki Szent János Plébániatemplom, mely a környék legnagyobb temploma, s kertjében a hősök emlékműve. Monostorapáti is csatlakozott 1996-ban a Művészetek Völgye Fesztiválsorozathoz. Ennek köszönhető, hogy ma már több falusi magánszálláshelyen is megpihenhetnek az idelátogatók.

Vigántpetend a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben, a Bakony hegyvonulatát és a Balaton-felvidéket elválasztó Eger-patak völgyében található. A kanyargós „Görbe” úton (Hétszer görbeként emlegetett 9-szer görbe) felkapaszkodva nem csupán Vigántpetendet, de Taliándörögdöt, Öcsöt is láthatjuk, sőt sejlik Kapolcs és Pula is. A település látnivalói: a római katolikus templom, az evangélikus harangtorony, a világháborús emlékmű. Érdemes megnézni a Krizsán András építész tervei alapján készült ravatalozót, s a hatalmas faszobrokat, melyek a több éven át itt megrendezett nemzetközi fafaragó táborok eredményeként ékesíthetik a falut. Vigántpetenden működi a Független Ökológiai Központ Oktató Központja, a régi iskola épületében. Érdekesség még a dombtetőn található Csórompuszta, ahol az egykori magtár és uradalmi majorság helyreállított és új épületei egy különleges tervező- és oktató központnak adtak helyet. Vigántpetend szintén a Művészetek Völgye Fesztivál egyik települése.

A „Fészekalja falu”-nak is becézett Pula az Eger-patak legkeletibb települése, a Veszprémi Kistérséghez tartozik.  A Balaton-felvidéket a Déli-Bakonytól elválasztó törésvonalban fekszik. A község lakossága 70-80%-ban német nemzetiségű. A település mellett ritka természeti kincset fedeztek fel, az alginitet. Jelentős régészeti leletre bukkantak a térségben, 3 méter hosszú orrszarvú csontvázára. A római katolikus templomot 1797-ben építették Eszterházy Károly gróf megbízásából, barokk stílusban. További nevezetességei a szintén barokk stílusban épült Szent Flórián kápolna, a Tálodi kolostor és a Népi lakóházak.

Barnag a Balaton-felvidék középső részén terül el. A település látnivalói közé tartozik a XVIII. századi, barokk stílusú oromzattal és díszes vastáblás ablakkal épült lakóház, a késő barokk stílusban épült katolikus templom és református templom.

Hidegkút Veszprémtől mindössze 15 km-re fekszik délnyugati irányban. A településrészek egykori határát még mindig jelzi a Hármas-forrás vize. Hosszabb-rövidebb turistaútvonalak várják az odalátogatókat a Recsek-hegy, Som-hegy és a Koloska-völgy felé. Érdemes megtekinteni a római katolikus templomot, amely 1780-ra készült el, ezt később átépítették és többször is felújították, valamint a Falumúzeumot. Szálláslehetőség falusi magánszálláshelyen van.

Mencshely Nagyvázsonytól nem messze, egy a Vázsonyi-medencére néző domb tetejére épült a Halom-hegy lábánál. A település meghatározó képe a központban álló három templom, közöttük a török időket is megélt evangélikus templom, amely 1721-től lett tulajdona az egyházközségnek. A templom kertjében egyedülálló, hajóorrt mintázó Gályarab-emlékmű áll, melyet 1997-ben állítottak Zsédenyi István lutheránus lelkipásztor emlékére. A katolikus templom 1810-ben, a református pedig 1873-ban épült.

A községből turistaút vezet fel a Halom-hegyi Kossuth-kilátóba, ahonnan gyönyörű Balatoni panoráma tárul elénk Tihanytól egészen Badacsonyig. Július utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre a Mencshelyi Napok programsorozat.

Nagyvázsony a róla elnevezett medencében található. Északi és déli határai a Kab-hegy és a Balaton-felvidék dombjai. Fő nevezetessége a Kinizsi vár, mely Kinizsi Pálról kapta nevét. A vár egész évben látogatható, benne található a Kinizsi Pál Vármúzeum. A várban középkori lakomával egybekötött lovagi tornákat tartanak, a diákok pedig rendhagyó történelem órákon vehetnek részt. Nagyvázsonyban található még Postamúzeum, pálos korostor romjai, középkori Szent István templom, valamint a Kinizsi forrás a Tálodi erdőben. Egyre több rendezvény válik hagyománnyá, Völgytornácként csatlakoztak a Művészetek Völgyéhez, sikeres programjuk a Szt. György-napi Marha(nagy)hajtás - pásztorünnep eseménysorozat. Panzió, turistaszálló, ifjúsági szálló, magán szálláshelyek nyújtnak szálláslehetőséget a turistáknak, és étkezési lehetőség is biztosított.

Nemesvámos a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék határán fekszik. A település határában található a híres, régi időkben vámházként működű, ma azonban Betyár Csárdaként ismert hely, amely a Savanyú Jóska bakonyi betyár idejében élte fénykorát. A falu déli határában található Baláca-puszta a római kori villagazdaság romjaival, ahol érdemes megtekinteni a gyönyörű mozaikpadlókat, falfestményeket és a gazdag használati tárgyait bemutató múzeumot. A környéken kiválóan lehet gyalogos, kerékpáros és lovas túrákat tenni, amelyhez a falu két lovardája is lehetőséget nyújt.

Tótvázsony a Vázsonyi medence keleti oldalán fekszik, átszeli a Vázsonyi-Séd patak. Északi részén a Csatár-hegy határolja. A településen lehetőség nyílik lovaglásra és sétarepülésre. A temetőben nyugszik az utolsó bakonyi betyár, sírja idegenforgalmi látványosság. Emlékét népdalok, betyártörténetek és faragások őrzik.

Veszprémfajsz a Bakony déli oldalán fekvő egyutcás község. XIX. századi temploma és Kálvária-hegy valamint a vele határos őstölgyes érdekes látványosságot nyújt a látogatók számára. A településtől nem messze található Balácapuszta, ahol római kori villagazdaság ásatási leleteit tekinthetik meg az érdeklődők.

Vöröstó a Déli-Bakony lábánál, Nagyvázsony szomszédságában található. A település elkötelezetten őrzi a népi építészeti értékeit, melynek köszönhetően néhány éve műemléki védettséget kapott. Egyedülálló pajtasorral rendelkezik, az iskolában falumúzeumot rendeztek be a népi élet emlékét megőrizve.