A Balaton-felvidék Akciócsoport gazdaságilag és kulturálisan is sokszínű, nagy kiterjedésű területet foglal magába. Hatvan településből áll és öt statisztikai kistérséget érint (Balatonfüred, Ajka, Veszprém, Tapolca és Sümeg). Az Akciócsoporton belül földrajzi, gazdasági szempontból és az együttműködési hálózatok terén is három kistájat különíthetünk el: A Balatonra néző, déli fekvésű, mediterrán jellegű területen a turizmus, a bortermelés, a kellemes klíma, a természeti és épített környezet fontos fejlesztési lehetőséget képviselnek. Sok a városokból betelepült állandó vagy időszakos lakos, ők gyakran anyagi és kapcsolati tőkét, új szemléletmódot, a helyi értékek felismerését hozzák magukkal. Ugyanakkor jelentős gazdasági-társadalmi szakadék van a tópart és a ’hátország’ települései között, talán itt a legalacsonyabb az együttműködési hajlandóság, így az erőforrások gyakran kihasználatlanok maradnak. Az északabbra fekvő, a Művészetek Völgyeként ismertté vált terület (a hozzá kapcsolódó Veszprém és Ajka környéki falvakkal) hangulatában már inkább a Bakony hegyeit idézi. A mező- és erdőgazdálkodás mellett itt fontos ipari területek is találhatóak (a régi ipari infrastruktúra bázisán sok kisvállalkozás alapult), jelentősek a természeti értékek, a kulturális hagyományok és a turizmus is. A Völgy Fesztivált övező együttműködésből és egyéb közös programokból adódóan itt jóval szélesebb a települések, civilek és gazdasági szereplők közti együttműködés és a helyi fejlesztési kapacitás. A Sümegi kistérség a Helyi Közösség legszegényebb része. Magas a hátrányos helyzetűek aránya, illetve a munkanélküliség. A térségben ugyanakkor a LEADER+ programnak köszönhetően az elmúlt években erősödtek a vállalkozói együttműködések, magas a civil aktivitás és az eddigi munka eredményeként elterjedt szemléletmód nagyon jó terepet nyújt a további fejlesztéshez. Sümeg fontos turisztikai és szolgáltató központ, sok a világhírű műemlék és a kulturális esemény, amelyre folyamatosan rászerveződnek a környék turisztikai szolgáltatói is. E három terület szervesen összefügg, adottságaik, lehetőségeik a vidékfejlesztés szempontjából remekül kiegészítik egymást. A kulturális hagyományok, fesztiválok (a Völgy mellett a borfesztiválok, a Sümegi és a Nagyvázsonyi végvári napok és sok kisebb rendezvény), a számos műemlék (várak, apátságok, parasztházak, kastélyok), a klíma, a Balaton, a csodálatos természeti környezet mind jó alapot jelentenek a fenntartható, ’szelíd’ turizmushoz. Ugyanakkor a bor és más helyi termékek előállításának hagyománya, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, az agrár-környezetgazdálkodásban és a természetvédelemben rejlő lehetőségek, valamint az egyes területeken zajló magas színvonalú ipari termelés teszik teljessé térségünk gazdaságát. A legfontosabb fejlesztési erőforrás mégis az a jelenleg kialakulóban lévő, helyi demokráciára és széles részvételre alapuló együttműködési hálózat és helyi fejlesztési kapacitás, amely a reményeink szerint segíteni fog a közös identitás kialakításában és lehetőségeink kiteljesítésében.

Állandó lakosságszám 43 312 fő. A népesség 49,3 %-a férfi, 50,7 % nő. 25 településen magasabb a férfi lakosság aránya. Az akciócsoport területén 2006-ban 392 élve születés, 593 halálozás volt, így természetes fogyásról (-201 fő) beszélhetünk. A legtöbb élve születés a Sümegen volt (63 fő). A közepes népességű települések közül kiemelkedik Csabrendek, Nemesvámos és Úrkút, ahol 27, 23, ill. 20 élve születés volt 2006-ban. Az ACS területén 1000 lakosra vetítve az élve születések száma kevéssel több, mint 9. Az 593 fős halálozási szám 1000 lakosra vetített aránya 15,54. A térségben természetes fogyás figyelhető meg, természetes növekedésről 13 településen beszélhetünk. A vándorlási egyenleg 2006-ben pozitív, 29 fő (1168 elvándorlás, 1197 odavándorlás). Pozitív a vándorlási egyenlege 29 településnek. A településekre való bevándorlás sok esetben pozitív energiákat ad egy-egy közösségnek, amikor az odaköltöző értelmiség szaktudásával és aktivitásával a település életére pozitív hatással bír. A tényleges népességváltozás az egész akciócsoportban 2006-ban -172 fő az előző évhez képest. Sümegen 2006-ban 67 fővel laktak kevesebben, mint 2005-ben, de Úrkúton, Nagyvázsonyban és Tótvázsonyban is csökkent a népesség. 25 településnek nőtt a népessége. Az elvándorlás mellett a népesség kedvezőtlen korösszetétele, a munkavállalói korban lévők alacsony aránya is nagy probléma. A 60 településen az aktív korú, 14-59 éves korosztály 64,22%-ban képviselteti magát. E korosztály Szőcön csupán 42% körüli, de arányuk éppen 50% Óbudaváron, Zalameggyesen is. Az aktív korú népesség részaránya elsősorban a megyeszékhelyhez, Veszprémhez közeli kistelepüléseken, valamint Sümeg környékén a legmagasabb. Tagyonban bár kevesen laknak, 70% feletti az aktív korúak aránya, de Nemesvámoson, Nagyvázsonyban, Veszprémfajszon, Csabrendeken és Ukkon is bőven 2/3-os arány felett alakul. A 60 éven felüliek aránya az akciócsoport területén 1/5-nyi. Ennél jóval kevesebb az időskorúak aránya a Szentantalfán (14%), Veszprémfajszon, Tótvázsonyban, Nemesvámoson, Csabrendeken. A fiatalkorúak (> 14 év alatt) aránya közel 15%. Az átlagnál jóval kedvezőbb ¼-1/5-nyi 14 év alatti népességgel találkozhatunk a kistelepüléseken: Óbudaváron, Zalameggyesen, Szentantalfán, Rigácson, és Vigántpetenden. Az akciócsoport területén 2006-ban 4720 regisztrált vállalkozást tartottak nyílván, ezek több mint 90%-a mikro-vállalkozás. A működő vállalkozások számáról a legfrissebb adat 2004 évi: számuk 3156. Az 4720 regisztrált vállalkozás háromnegyede egyéni, a többi társas vállalkozás. A vállalkozói szektort sújtó problémák miatt a közel 3500 fős egyéni vállalkozói réteg valójában csak mérsékelt gazdasági potenciált jelent. Az egyéni vállalkozók kevesebb, mint fele főfoglalkozású. A társas vállalkozások közel fele Kft, harmada Bt. Bár az akciócsoport működési területe többnyire rurális jellegű, a Balaton közelsége sok mindent meghatároz. Elsőként azt, hogy a nemzetgazdasági ágazatok alapján a szálláshely szolgáltatás-vendéglátás tevékenységbe sorolt vállalkozásból találhatjuk a legtöbbet. Az említett nemzetgazdasági ágazatba sorolt vállalkozások az összes regisztrált gazdasági szervezet 27%-átalkotják. A Balaton közelsége miatt ezek 85%-a Balatonfüred és Kapolcs környékére koncentrálódik. Csopakon 200 ilyen vállalkozást találunk, de Tihanyban és Zánkán is 100-on felül van a szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó gazdasági szervezetek száma. A Balaton parttal nem rendelkező települések közül Monostorapátiban van a legtöbb ilyen vállalkozás. A szálláshely szolgáltató-vendéglátással foglalkozó vállalkozások képviselik a térség szállásférőhely kapacitásának nagy részét. A szálláshely kapacitás a Balaton-felvidéken összpontosul. Kiemelkedő Csopak (1346 kereskedelmi, 2342 magánszálláshely), Zánka (2952-kizárólag a Gyermek és Ifjúsági Centrum KHT területén, 893 a faluban), Balatonakali (1991, 850), Tihany (1800; 1478). A Balatontól távolabb lévő kistelepüléseken inkább a magánszálláshelyek jellemzőek. Monostorapáti: 560, Kapolcs: 322, Lovas: 222, Taliándörögd: 187 férőhely. E vállalkozások többsége egyéni vállalkozásként működő magánszálláshely szolgáltató, kivétel Sümeg, ahol közel 500 kereskedelmi férőhely van. Az akciócsoport területén található szállásférőhely kapacitás közel 9000 magán, és több mint 12000 kereskedelmi szálláshely.